Nem bírod abbahagyni a nassolást, amikor feszült vagy? Fáradtnak és nyúzottnak érzed magad, mégis szinte úgy érzed, mintha valami láthatatlan erő a hűtő felé húzna? A stressz nem csak az érzelmi egészségünket teszi próbára, hanem az anyagcserénkre és a testsúlyunkra is hatással van.
A feszültség édes íze: A stressz és az étkezés kapcsolata
Képzeld el a következő szituációt: egy kiadós nap után, amikor a munkahelyi nyomás alatt szinte szétrobban a fejed, egyszer csak a szemed előtt megjelenik a hűtőben hagyott csokoládés fánk. Az illata betölti a konyhát, ahogy kinyitod a hűtőt. Csábító, édes illata elvarázsol, selymes krémje pedig már-már lágyan olvad a szádban. A stressz hatására a tested vágyik a kalóriadús ételre, hogy azonnal energiához, megnyugváshoz juthasson.
A túlevés mint védekezés: Az önuralom elvesztése a stressz alatt
A stressz alatt a szervezetünkben zajló folyamatok gyakran vezethetnek olyan viselkedésformákhoz, mint a túlevés, amely az érzelmi védekezés egyik formája. Ebben a kontextusban az “érzelmi evés” kifejezés arra utal, hogy az étkezési szokásokat nem csak a fizikai éhség motiválja, hanem az érzelmek, beleértve a stresszt is.
A stresszválasz egy komplex biológiai folyamat, amely az agy és a hormonrendszer közötti kommunikáció eredménye. Amikor stresszhelyzettel találkozunk, az agyunk jeleket küld a mellékveséknek, amelyek ezután kortizol nevű hormont bocsátanak ki. A kortizol megemelkedett szintje serkenti az étvágyat, növeli a zsírraktározást és lelassítja az anyagcserét – mindezek a folyamatok arra irányulnak, hogy a szervezet energiát biztosítson a stresszreakció számára.
A túlevés ebben a kontextusban az agy védekező mechanizmusának tekinthető. Az agy “úgy gondolja”, hogy a stresszforrás – legyen az munkahelyi nyomás, pénzügyi stressz vagy személyes konfliktus – egy veszélyt jelent, és energiára van szükségünk ahhoz, hogy meg tudjuk oldani ezt a problémát. Ezzel a logikával, a szervezet az energiaforrásokat igyekszik gyűjteni, amelyet kalóriadús ételek által próbál meg elérni.
A probléma ezzel az, hogy a modern élet stresszforrásai általában nem igényelnek fizikai erőfeszítést, így a felhalmozott kalóriák nem égnek el, hanem zsírként raktározódnak el a szervezetben. Ez vezet a súlygyarapodáshoz és hosszú távon egészségügyi problémákhoz.
Megérteni ezt a folyamatot kulcsfontosságú a stressz alatti túlevés kezeléséhez. Ha tudatában vagy annak, hogy a tested hogyan reagál a stresszre, és hogy ez a reakció milyen hatással van az étkezési szokásaidra, akkor olyan stratégiákat dolgozhatsz ki, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban kezeld ezt a reakciót. Például az érzelmi evés kezelésében segíthet a stresszkezelő technikák elsajátítása. Mivel ez egy nagyobb terjedelmű téma, és itt most sajnos nincs lehetőségem a technikákba mélyebben belemenni, ezért hamarosan jelentkezni fogok bővebben ezekkel kapcsolatban!
A stressz pszichológiai hatása a normális étkezési szokásokra
A pszichológiai kutatások által megszerzett ismeretek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy mélyebben megérthessük, hogyan befolyásolja a stressz az étkezési szokásokat és az anyagcserét. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a stressz által kiváltott reakciók gyakran összefüggésben állnak az evési mintákkal, ami egy újabb tényezője az egészségtelen életmód kialakulásának.
Az a fajta pszichológiai stressz, amelyet a modern életvitel szül – például a munkahelyi nyomás, a családi problémák, vagy akár a pénzügyi gondok – képes teljesen felborítani a normális étkezési szokásokat. A stresszreakció részeként testünk gyakran úgy reagál, hogy energiát igényel, amit könnyen hozzáférhető, magas kalóriatartalmú ételek formájában kíván meg. Ez a reakció a “harcolj vagy menekülj” válaszunk része, amely eredetileg a túlélésünket szolgálta abban az időben, amikor a fizikai veszély volt a fő stresszforrás.
A kutatások azt is megmutatták, hogy a stressznek kitett személyek hajlamosak a túlevésre – különösen olyan élelmiszerek esetében, amelyek magasak cukorban és zsírban. Ez azért történik, mert a – korábban már említett – kortizol hormon – amely a stresszválaszunk részeként szabadul fel – serkenti az étvágyat és növeli a zsírraktározást.
Ez a pszichológiai és biológiai interakció nagy hatással van az anyagcserénkre. A stressz alatt a szervezet gyakran raktároz, nem pedig elégeti a kalóriákat, mert úgy “gondolja”, hogy energia kell a vészhelyzet kezeléséhez. Ez a folyamat hosszú távon lelassíthatja az anyagcserét és hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz.
Van remény: A változás lehetőségei
Lehet, hogy nehéznek tűnik a stressz okozta túlevés, fáradtság, és a testsúlygyarapodás megállítása, de ha képesek vagyunk felismerni a stressz fizikai hatásait, és megismerjük a helyes eszközöket a stressz kezelésére, akkor a változás lehetséges.
A következő napokban egy különleges módszert szeretnék megosztani veled, amely segít abban, hogy visszaszerezd az irányítást az étkezésed és az életed felett. Képes leszel észrevenni a stressz fizikai tüneteit, megérteni, hogy miért vágyik a tested a kalóriadús ételekre, és megtanulod, hogyan kezelheted ezeket a helyzeteket.
Egyszerűen csak maradj velem, és hagyj magadnak egy kis időt a változásra. Készülj fel arra, hogy megtanulod, hogyan segítsd a tested és az elméd harmóniáját a stresszes időkben. A kérdéseidre a válaszok a következő e-mailben érkeznek, amit egyszerűen nem akarsz majd kihagyni!
2 hozzászólás
Zoltánkám, én nagyon jól elvagyok, még akkor is,ha mindenem fáj. Nem vagyok stresszes, tartom a súlyomat, köszönöm a teát, és az érdeklődésedet.Nem eszem túl magam, tudom magamat fegyelmezni. Szeretettel küldöm üdvözletemet, és nagyon örülök, hogy megismertelek.Köszönök mindent, és szeretettel gondolok rád, egy77 éves vénasszony, Hajcsikné, Ibolya.
Kedves Ibolya! Köszönöm írásodat. Ez hatalmas motiváció a többi ember számára. Gratulálok, csak így tovább. Üdvözlettel, Zoli